A GALÉRIA 2018. SZEPTEMBER 10-ÉN BEZÁRT

 


 


 


Székács Zoltán


festőművész kamaratárlata

 

2017. június 2-tól július 15-ig tekinthető meg.


 


ÁLDOTT ÜNNEPEKET!

 

A 2016. évi Magyar Kultúra Napja alkalmából „Pro Kultúra Újbuda” kitüntetésben részesült Scheffer Lívia a Scheffer Galéria tulajdonosa és Kovács-Gombos Gábor festőművész.

 

A kitüntetést követően, 2016. január 28-án nyitotta meg a Scheffer Galéria „Vendégségben IV.” kiállítását az Újbuda Galériában (Budapest, XI. kerület Polgármesteri Hivatal, Zsombolyai u. 5.) Jankó István, a Köznevelési és Kulturális Bizottság elnöke.

 

A tárlaton Aknay János, Bráda Tibor, Deák Ilona, Deim Pál, Fehér László, Ingo Glass, Haász Ágnes, Manfred Karsch, Kecskés András, Kelecsényi Csilla, Konok Tamás, Kovács-Gombos Dávid, Kovács-Gombos Gábor, Krajcsovics Éva, Lehoczky Krisztina, Matzon Ákos, Olescher Tamás, Paál Zsuzsanna, Serényi H. Zsigmond, Szegedi Csaba, Szöllőssy Enikő, Szüts Miklós, Vojnich Erzsébet, Zöld Anikó művei voltak láthatóak.  

 

SCHEFFER LÍVIA: 

HUSZONHÁROM ÉVVEL EZELŐTT

  
1992. november 13-án, pénteken kezdődött...

            Elsőként Bogyay Katalin készített riportot velem a Magyar Televízió Híradója számára. Szerkesztő-riporterként arra a kérdésre keresett választ, hogy vajon kinek van merészsége galériát nyitni egy olyan pénteki napon, amelyik tizenharmadikára esik? A kilencvenes évek elején az esti TV Híradó mindig kulturális hírekkel zárult. Ezen a – számomra sorsfordító – pénteki napon egy új magángaléria megnyitása volt az aktuális esemény. A Híradót mindig sokan nézték, de ezen az estén különösen sokan ültek a készülékek előtt, mert utána rögtön kezdődött a várva-várt amerikai Dallas filmsorozat. Ennél jobb reklámot, ennél nagyobb „nézettséget” induló galériám nem is kaphatott volna. Az este további szakasza számomra a Magyar Rádióban folytatódott: Győrffy Miklóssal beszélgettem egész éjszaka a művészeti galériákról, a terveimről, a vágyaimról, az álmaimról. Egyenes adásban voltunk, vártuk a hallgatók kérdéseit. Sok telefonálóval beszélgettünk: érdeklődtek, hogy milyen műtárgyakkal kívánok foglalkozni? Ekkor én már tudtam, hogy kizárólag kortárs művek lesznek a galériámban. Sokan ajánlottak művészeket, még többen ajánlották magukat (művészként), sokan ajánlottak műveket, sokan ajánlottak képkereteket. Sokan féltettek, sokan aggódtak a galéria helye miatt. Budán, a Kosztolányi téren megmaradhat egy galéria? – kérdezték. Én viszont annyira budai voltam (és ma is annak tartom magamat) hogy másutt a galériámat el sem tudtam képzelni. A tér sarkán már régóta működik az Örkény könyvesbolt, – válaszoltam a kérdésre, – a mellette nyíló galéria bizonyára vonzó lesz a könyveket szeretők számára, hiszen a festményt – melyet képíró készített – ugyanúgy „olvassuk” mint a könyvet.


                                               


             Késő délután, hat órakor nyitottam a galériát. Gyertyát gyújtottam, – nemcsak a galériában, hanem a kirakat előtt a téren is imbolyogtak a kis lángok. Jöttek a barátaim és a művészek: pillanatok alatt megtelt galériám virággal, kedvességgel. Itt volt a fiam, Keszy-Harmath Zoltán és édesanyám, akinek a születésnapja is ekkorra esik. Andrea lányom Münchenből telefonált. Mindannyiunkat öröm és bizakodás töltött el. Pezsgőt nyitottunk és koccintottunk. Egy óra múlva már annyian voltunk, hogy vendégeim közül sokan kiszorultak a galériából: a téren álltak, beszélgettek. Az érdeklődés a következő napokban és hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt, hiszen akkoriban még nagyon kevés magángaléria működött Budapesten, kortárs műveket bemutató pedig alig akadt.

            Galériám pici volt és zsúfolt, de mindig volt hely a virágnak, esténként pedig égett a gyertya. Záráskor a padlót is elborítottam képekkel és szobrokkal, hogy a kirakat előtt állók minden este új látványban gyönyörködhessenek.  Gross Arnold – a kitűnő, tavaly elhunyt grafikusművész – úgy is jellemezte galériámat, hogy „ez az a galéria, ahol a padlót is berendezik”.

         Közel húsz évig menyem, Krisztina volt a segítségem, és egy évtizede már férjem, Kovács-Gombos Gábor szaktudása ad komoly szellemi hátteret a galériámnak. Ennek köszönhetően most olyan művészeket mutathatok be, mint Ingo Glass. Honlapom naplószerűen dokumentálja, hogy milyen rangos művészekkel dolgozom együtt, de ha visszatekintek erre a huszonhárom évre, kiderül, hogy a legnagyobb büszkeséget és örömöt az az öt unoka okozza, aki ez alatt az idő alatt felnőtté vált. Lányom fiai közül Patrik újlatin filológus lett, Kevin filozófiát, Robin pedig szociológiát tanul. Fiam lányai – Eszter és Sára – német tannyelvű iskolába járnak. Eszter művészeti menedzser szeretne lenni, – bekeretezett kis fényképét hétéves korában akasztotta a festmények közé, miközben a galéria névjegyének hátuljára egy Rögtön jövök feliratot készített (hiszen ilyet tőlem már sokat látott). A fényképe ma is ugyanott van a galéria falán,­– tehát ha nem is rögtön, de van remény a folytatásra.

 




 

INGO GLASS

szobrászművész

Hommage a körnek című szobra


2015. július 15-től december 15-ig látható

 


 



„PRO NATURA”

MANFRED KARSCH

festőművész

tizennégy festménye. 


A kamaratárlat 2015. július 9-től augusztus 30-ig látható


 

 


 

„Most hívja még csak mesterét a munka:

Kezdjük, előlrül.

Most válik el, hogy mit érlelt a csend

A dús napokban.”

(Sík Sándor: A hatvanévesek angyala IV.)





Kovács-Gombos Gábor kamaratárlata
a művész hatvanadik évében

A kiállítás főszereplője A templom függönye című festmény, amely az "Ámos Imre és a XX. század kortárs összművészeti kiállítás" részeként másfél éves hazai és külföldi körútjáról hazatért a galériába.
A Scheffer Galériában most (mint fényképünk mutatja) Krajcsovics Éva, Szüts Miklós, Vojnich Erzsébet, Kovács Johanna, Matzon Ákos, Konok Tamás, Szegedi Csaba műveinek társaságában látható.




KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK!




„Ereszkedő angyal”
 
Eszik Alajos
 
grafikusművész kamaratárlata

2014. december 7-től 2015. február 5-ig tekinthető meg





Huszonkét év

Nem terveim voltak, csak álmaim – gondolom Jürg Janettel.



Huszonkét évvel ezelőtt, adventkor nyitottam meg a galériámat egy csupán tizenhat négyzetméteres helyiségben. Az évek folyamán ez negyven négyzetméteresre bővült. Később – lemondva addigi saját, kertes otthonomról – megvettem a galéria felett lévő lakást is. Hogy a hozzá vezető út is kulturált legyen (ne sárga gázcsövek között kelljen bejárni), a lépcsőházat is „berendeztem”: ma már itt levéltárból származó archív tervrajzok és fényképek emlékeztetnek rá, hogy a mai XI. kerületi Kosztolányi Dezső tér 4. szám címe 1931-ben még I. kerület Horthy Miklós út volt, illetve hogy a házat Martonosi Baráth Lajos építész tervezte.



A következő lépés Matzon Frigyes Bartók: Concerto című szobrának megmentése és a ház előtti parkban történő felállítása volt. A geometrikus, fehér szobor körül nyáron kék szarkalábak és piros rózsák nyílnak, borostyán és vadszőlő keretezi a galéria kirakatát, a felette nyíló lakásablakomban pedig encián és hajnalka virít. Vertikális kertem kárpótol azért a hajdaniért, amelytől azért kellett megválnom, hogy még nagyobb álmomat, a galéria és az otthon egységét megteremthessem. 



Gárdonyi Géza szavával élve nem műértő, hanem „műérző” akartam lenni. A műkereskedelem helyett is mindig inkább a művészeti életet szerettem volna képviselni: a galéria művészeiről forgatott portréfilmek vetítésével, művészettörténeti előadás-sorozatokkal, irodalmi estekkel, verssel, zenével és vörösborral... Legnagyobb támaszom a férjem, Kovács-Gombos Gábor festőművész, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára – talán az ő Transzcendencia a művészetben című könyvének bemutatója volt az igazi szakmai siker.
Itt minden kicsiben és önerővel működik ma is. De élünk, dolgozunk, hogy tizenegyedik kerületi és kerületen túli kiváló művészek munkásságán keresztül mutathassam be sok-sok örömteli munkával eltöltött huszonkét galériás-évem keresztmetszetét.

Scheffer Lívia
a Scheffer Galéria alapítója, tulajdonosa és vezetője








Fotó: Rosta József.



 


KELECSÉNYI CSILLA
képzőművész

SZEGÉNYSÉG ÉS RÓZSÁK
című kamaratárlata

2014. november 7-től december 15-ig látható





                                                                                                                             
 
HAász Ágnes
 
képzőművész kamaratárlata
2014. szeptember elsejétől október végéig tekinthető meg
 
 


 KÖZELÍTÉS / ANNÄHERUNG / ZBLIZENIA 
 
A berlini Magyar Nagykövetség Galériájában a magyarországi német és lengyel művészek alkotásaiból nyílt kiállítás 2014. február 25-én.  A berlini tárlaton  való részvételükkel egy időben a Scheffer Galéria is bemutatja az itt rendszeresen kiállító három művész,  Matzon Ákos, Kovács-Gombos Gábor és a tavaly elhunyt Bartl József alkotásait.

     
                                                               
  
 

1. Matzon Ákos: Fénysávok koronggal
2. Kovács-Gombos Gábor: Ég  és föld
3. Bartl József: M betűs kép

                      
   

 

Szakrális Művészetek Hete

2013. szeptember 16-21. 

 

A csendesség felé 

 A Scheffer Galériához kötődő művészek szakrális alkotásainak kiállítása 






Aknay János – Megváltó, 2012

 

 

Kurátor: Olescher Tamás 

 

Kiállító művészek: Aknay János – Bráda Tibor – Bohus Áron – Bohus Zoltán – Buczkó György – Deim Pál – Farkas Ádám –Fehér László – Konok Tamás – Kovács-Gombos Gábor – Lugossy Mária – Matzon Ákos – Olescher Tamás – Serényi H. Zsigmond – Szöllőssy Enikő – Tölg-Molnár Zoltán – Zöld Anikó

 


 


 










 


 





Belépve galériánkba, rögtön Aknay János, Deim Pál, Fehér László, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Kecskés András, Zöld Anikó képeivel, Lugossy Mária, Bohus Zoltán, Buczkó György szobraival találkozhat. Ezt követően további kiváló kortárs művészek alkotásaiban gyönyörködhet. Kiállításunk nyáron is nyitva tart, de megtisztelő látogatását megelőző telefonos bejelentkezését külön köszönjük. Tel.: 06-1-4666902 Mobil: 06-30-9145520





ÁLDOTT HÚSVÉTOT KÍVÁNUNK ! 




Kovács-Gombos Dávid : Húsvét






Deim Pál szobrával és a mögötte látható Kovács-Gombos Gábor festménnyel
kívánok Áldott Ünnepeket:
Scheffer Lívia



Martos Gábor:
Húsz éves a Scheffer Galéria

Induljunk el visszafelé az időben…
Amikor a Scheffer Galéria tizenöt éves lett, ezt írtam róla: „A Scheffer Galéria 1992.
november 13-án nyitotta meg a budapesti Kosztolányi Dezső téren… ha nem is a kapuit, de
üvegezett portál-ajtaját. Vezetője, Scheffer Lívia az induláskor nemcsak azt tűzte ki céljául, hogy az
akkor még csak parányi helyiségben teret adjon tehetséges művészeknek a megmutatkozásra, de azt
is, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy a számára oly kedves műtárgyak találkozhassanak a
nézőkkel. (…) A Scheffer Galéria (…) olyan hely, ahová bármikor jó betérni. Vásárolni, nézelődni,
beszélgetni. Művészetet fogyasztani.”
Amikor a Scheffer Galéria tizenhárom éves lett – nem vagyunk babonásak, az a bizonyos
első megnyitás is nemcsak hogy 13-ra, de péntekre is esett –, ezt írtam: „A tizenhárom éve, a
rendszerváltás adta új lehetőségek lendületében a vegyész-szakmát a galériás-létre felcserélő
Scheffer Lívia az elmúlt években már bebizonyította, hogy galériájának valóban fontos, mondhatni
kiemelkedő helye van a kerület kulturális életében: az általa »felvállalt« alkotók (…) munkái,
valamint a galéria által szervezett kiállítások mind-mind valódi értéket közvetítenek a
közönségnek.”
Amikor a Scheffer Galéria tízéves lett, ezt írtam: „Jön az ember a város felől, lépésben
araszol, vagy zsúfolódik a villamoson, tömeg van és idegesség, feltúrás van és terelés, zaj van és
büdös, nagyvárosi, kibírhatatlan, de legalábbis nehezen kibírható lét van, és akkor egyszer csak ott
vannak a fák és a virágok, a zöldek és a színek, már ez is olyan megnyugtató, és akkor még a
közepükön egyszer csak ott van a tó, állítólag olyan mély, hogy feneke sincs, kacsák úszkálnak
rajta, és levegő van körülötte, tiszta, jó, mélyen beszívható, az ember rögtön jobban lesz,
könnyebben veszi a levegőt, és, valljuk meg, a létet is. És innen már tényleg csak pár lépés az a
hely, ahová éppen araszolódunk, vagy tolongunk, a hely, ahol az ember még jobban bír lenni, egy
hihetetlenül csendes és barátságos kis kuckó, ahol a falakon szebbnél szebb képek, a
posztamenseken szebbnél szebb szobrok várják, hogy a megfáradt szemek megpihenjenek rajtuk,
hogy a nagyvárosi emberek, akik – sokan csak alkalomszerűen, de mind többen rendszeresen – be-
betérnek ide a nagyvárosi-kereskedelmi gagyi-dömping közepén, egy kicsit újra és újra
feltöltődjenek általuk. És (…) a parányi helyiségben egy valaki biztosan (majdnem) mindig ott
várja a betérőket, és ez a valaki ennek a kis nagyvárosi oázisnak a megálmodója, kitalálója,
kivitelezője és tíz éve működtetője. Sőt, újabban a névadója is, hiszen (…) nemrégiben (…)
cserélődött ki a korábbi Tér Galéria felirat a Kosztolányi Dezső tér 4-es számú ház falán (…) a
Scheffer Galéria cégtáblára.”
2008 márciusában a Köszönet… című tárlat megnyitóján többek között a következőket
mondtam: „… nézzük, hogy mit és miért is kell megköszönni (…). 1992. november 13-án, egy
pénteki napon a Kosztolányi Dezső téren megnyílt egy kis képzőművészeti galéria, az első ilyen
jelegű művészeti vállalkozás a kerületben, Budapestnek ezen a részén. Ezt az úttörő lépést az
újbudaiak Scheffer Líviának köszönhetik…” Azóta sok minden történt, az akkori első újbudai
képzőművészeti galéria nyomában ma már egy egész új „galériás negyed” kezd kialakulni a Bartók
Béla úton és környékén. Hogy az újbudaiak ezt is Scheffer Líviának köszönhetnék, azt persze nem
állítom; ebben már sokkal inkább a kerület mindenkori vezetésének, a mindenkori önkormányzat
kultúrával foglalkozó munkatársainak az áldozatos és céltudatos munkája van benne. Meg azoknak
az azóta indult, vagy azóta a kerületbe telepedett galeristáké is, akik ma már egymást erősítve
folytatják a Scheffer Lívia által húsz éve még magányosan megkezdett újbudai kortárs
képzőművészeti kultúrmissziót. Meg egy kicsit benne van talán a korszellem, a „Zeitgeist” is, ami
lassan-lassan nemcsak egyre elfogadottabbá, de egyre keresettebbé is teszi a közönség – na jó: a
közönség egy része – körében a kortárs képzőművészetet.








Neue Zeitung - ban megjelent cikk : 











Nyári Tárlat

Szeretettel invitáljuk a Scheffer Galéria Nyári Tárlatára, amelynek alaphangulatát – reményeink
szerint – az az öröm határozza meg, melyet akkor éreztünk, amikor megláttuk Fehér László 4000
négyzetméteres képét Bécsben, a Ringturm falain.




A tárlaton való részvételre szóló felkérésünket elfogadta Fehér László is, és egy műterem
látogatást ígért minden érdeklődőnek. Ezt a galéria szívesen megbeszéli és megszervezi.

A kiállító művészek névsora:
Aknay János
Bartl József
Deim Pál
Fehér László
Kecskés András
Konok Tamás
Kovács-Gombos Gábor
Matzon Ákos
Olescher Tamás



   

A tárlat 2012. július 30. és augusztus 30. között tekinthető meg.

Szeretettel várjuk megtisztelő látogatását:
Scheffer Lívia és Kovács-Gombos Gábor



„A remény fényei”
Zöld Anikó festőművész kiállítása a Scheffer Galériában

Boltívek távolba vesző sora vezeti tekintetünket a messzeségbe. Talán egy templom
főhajójában vagyunk, ahol a pillérek keretezte fülkék egyre kisebbedő rendje a végtelenség
érzetét kelti. Annak ellenére, hogy sűrű boltozat feszül a fejünk fölött, nincs idebent sötét. A
mindent körbeölelő, tompa világosság forrását azonban nem leljük. Olyan ez a testetlen fény,
mintha mindenhonnan áradna, mintha maguk a falak árasztanák a sejtelmes ragyogást. A
remény fényeit látjuk mindenütt Zöld Anikó képein.
S ha már végignéztük a Scheffer Galéria falain kiállított összes festményt, ha már elhagytuk
a galériát és hazatértünk otthonunkba, akkor majd éjjel, az álom előtti pillanatokban
felcsillannak bennünk újra a fények. Talán csak ekkor vesszük észre, hogy magunkkal
hoztunk valamit: a Zöld Anikó festette remény fényei a szívünkbe költöztek.


A kiállítás június elsejétől a hónap végéig, hétfőtől péntekig 14-18 óráig tekinthető meg a
Scheffer Galériában (1113 Budapest, Kosztolányi Dezső tér 4.)






„(…) vérszínű rózsa lángol,
leszáll a boldogság a másvilágról.”
Kosztolányi Dezső: Pünkösd





Buczkó György üvegművész kiállítása






 

 



Mozgó Képek 

Művészfilm-vetítések és a filmeken megörökített alkotók műveiből rendezett kiállítás a Scheffer Galériában. 

A MozgóKépek estéin az Erős Péter rendező-operatőr által jegyzett MűvészVilág filmsorozat egy-egy azon epizódja kerül bemutatásra, melynek főszereplője képviselteti magát a galériában. A vetítést mindig egy beszélgetés követi, melyet Martos Gábor művészeti író, a MúzeumCafé főszerkesztője vezet. 

A programok kéthetente, péntekenként követik egymást: 


2011. október 21. 18 óra: Aknay János 
2011. november 4. 18 óra: Deim Pál 
2011. november 18. 18 óra: Fehér László 
2011. december 2. 18 óra: Lehoczky Krisztina 
2011. december 16. 18 óra: Kovács-Gombos Gábor 

A kiállítás hétfőtől péntekig 14-18 óráig, szombaton 10-13 óráig tekinthető meg a Scheffer Galériában 
(1113 Budapest, Kosztolányi Dezső tér 4., tel.:06-1-4666902, 06-30-9145520). 

 Fényképek a kiállításokról és a megnyitókról  









    



Megjelent az Új Művészet 2010. novemberi számában


Kattintson a képre a PDF nagy méretben való megtekintéshez ! 
A PDF cikk elolvasásához Adobe Reader használata szükséges, a LETÖLTÉS-hez kattintson ide.

Egyszerű nagyméretű képként való megtekintés :  1. oldal   2. oldal 
  
 


 
 



 




Szeretettel meghívjuk Önt, családját és barátait 

Kovács-Gombos Gábor 
és Szegedi Csaba 

festőművészek 

DLA című kiállítására,a Scheffer Galériába 

Megtekinthető: 2010. július 23-tól szeptember 23-ig 

Scheffer Galéria, 1113 Budapest, Kosztolányi Dezső tér 4. 
  
 



  


 






 
Tisztelettel meghívjuk Önt, családját és barátait 

Hetey Katalin 
Kossuth-díjas szobrászművész 

emlékkiállítására 
a Scheffer Galériába 

Megtekinthető: 2010. június 10-től július 22-ig 
Scheffer Galéria, 1113 Budapest, Kosztolányi Dezső tér 4. 
 		  


 


A Scheffer Galéria tisztelettel meghívja Önt 
és barátait KECSKÉS ANDRÁS festőművész kiállítására. 

A képek 2010. április 8-tól május 6-ig tekinthetők meg. Május 6-án, 18 órakor finisszázst tartunk, melyre szeretettel várjuk. 

 

 

A látható csönd 

Kovács-Gombos Gábor és Kovács-Gombos Dávid ádventi kiállítása 


Mondjuk néha: tapintható  a csönd. Máskor: süket csönd van. Most pedig – miközben a szentség auráját fonja körénk a kép, ami előtt éppen állunk – egyszer csak észrevesszük, igen, a szemünkkel vesszük észre: megpillantjuk a csöndet. A fűszálak csöndjét, a köd csöndjét, a felhőkét, a páráét. Az égbolt csöndjét, az odaát csöndjét, az útét, a fényekét, a pulzáló csillagokét, a várakozásét. 
A sötétségét és a közeledő világosságét. Közben észrevétlenül bennünk is megszületik a csönd. 


Túl közel van, ami elérhetetlen – ez ugyan csak két kép címe Kovács-Gombos Dávid, a fiú művei között, de akár össze is foglalhatja mindazt, amit elmond finom szürkéivel, áttetsző türkizeivel, párás zöldjeivel. Első látásra tájképeknek vélnénk, amiket látunk: sápadt egek és végtelen vizek, égben-vízben felfénylő felhőfoszlányok, földre boruló arcunk fölé magasodó fűszálak. Mégis talán sokkal inkább „időképek” ezek: végtelennek tűnő ködös napok és párás reggelek napfényt óhajtó ideje, az elhatározás előtti utolsó szusszanás, a kilépés előtti mély lélegzetvétel, a pattanásig feszült várakozás. 
A Lépés, ami az Odakintet az Idebenttől elválasztja. Vagy összeköti? A reménység, hogy eljön a pillanat, amikor a felhő mögül egyszer csak mégis kibukkan a nap, hogy nem hiába vágyakozunk az után, ami a miénk... A Lehetőség, hogy elérhetjük, akármilyen közel is van. 

„Múlóban az éjszaka, közeledik a nappal.” – olvassuk Pilinszky János egy sorát a meghívón. És reménykedünk, hogy tényleg múlóban és tényleg közeledik... Kovács-Gombos Gábor, az apa művein az éggel találjuk szemközt magunkat: az égbolttal és a földöntúlival, a láthatóval és a sejthetővel. Legyen az ég mély királykék, ragyogjon, mint türkiz palota vagy mint az „ég vizei”, legyen akár vöröslő fényesség, narancsos derengés – az Égi harmat, az ezernyi fénypont lüktetése nemcsak kompozíciót teremt, irányt ad a képeknek, hanem magával ragadja, Egyenes úton tereli a szemlélőt. Nézőpontot mutat valóságos és természetfölötti értelemben egyaránt. Mi ez a fény? Mi ez a perc, ez az egyelőre öröknek látszó, a kék vagy vörös egeken kifeszített pillanat? Mi ez a remegés? A feltárulás előtti utolsó feszült lélegzetvétel? Az idők jelei? A Fényküszöbön, a felnyíló kapun már feldereng, már átérződik a csoda, ami egyelőre csak odaát van. 

Tudván tudjuk, hogy nem hiába várakozunk. „És várakozásunk ettől semmivel sem […] kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. […] Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” (Pilinszky) S míg az időtlenben eligazít a képzelet, imává válhat minden ecsetvonás. 

A kiállításon a föld és az ég találkozik. A lent és a fent ölelkezik. A láthatóban megfogalmazódik a láthatatlan, az anyagban az anyagtalan. A pillanatba sűrűsödik a végtelen. S feltárulva a sötétségből ragyog majd fel  – színről-színre – a világosság. 

Ádventi kiállításra invitál a meghívó. Ránézünk a naptárra: igen, december közepe van, ádvent. Angyali híradás, Mária öröme, József aggodalma? Emlék-várakozás gyertyalángjai? Vagy valódi várakozás arra, aki eljött és aki eljövend. 

Zászkaliczky Zsuzsanna 

megjelent az Evangélikus Élet 2009. december 20-27., Karácsonyi-Újévi dupla számában 

A Scheffer Galéria rendezésében a kiállítás a LeitnerLeitner irodában (1027 Budapest, Kapás u. 6-12.) látható 2010. május 29-ig. 
   
 
 



 



 

 


A Scheffer Galéria irodák berendezésével és képek kölcsönzésével is foglalkozik. 


 

Lakberendezés 

"Akár egy zeneműnek, a Pest környéki dombtetőre tervezett ház tereinek is ritmusa van - így jellemezte a lakást a család festőművész barátja." 


A galériát újabban felkeresik lakberendezési tanácsokért, nagy örömmel teszek eleget ezeknek a kéréseknek, éles példája a "Barátaim háza". Csodálatos volt egy ilyen Zoboki építményt berendezni. - Scheffer Lívia 

Forrás: Szép házak, 2009 / 5. 
Építész: Zoboki Gábor 
Fotó: Székely Péter 

Tovább a képekhez... 
 


 

Szeretettel meghívjuk Önt, családját és barátait 

Tölg-Molnár Zoltán 
festőművész 

Az anyag reális jelenléte. Bekezdések Tölg-Molnár Zoltán művészetéről. Megnyitó a Scheffer Galériában: „Tisztelettel Szent Lukácsnak – 16-tól 20-ig”. 

A kiállítást megnyitja: 

Varga Mátyás 

Megtekinthető: október 20-ig 


Tovább a megnyitó képeihez... 
 

  


 


    Budai Hírlap: Fagylalt a kirakaton - így szeretjük a kortársat  
[Négyszemközt] 2009. 09. 08. 11:50  
- részlet - 
  
Jean Guitton Henri Bergson tanítványa volt, francia filozófus, akinek Isten és a tudomány című műve értékes - tudjuk meg Scheffer Líviánál, aki a könyvet leteszi a galéria sarkában található asztalkára, hogy foglalkozzon a vevővel. Egy fiatal házaspárral alkuszik épp egy Gross Arnold képre. Miután megegyeznek, gyorsan elmondja, hogy ezúttal egy fillért sem keresett, megy minden bevétel az alkotónak... Ez szerelem - mondja -, s ügyes másolatokat, színes csendéleteket sosem fog árulni.  
  
- Csak a filozófiáért rajong vagy a szépirodalmat is szívesen forgatja?  

- Eredendően vegyész vagyok, 22 évet dolgoztam a szakmámban, de gyerekkoromtól kezdve rajongok a művészetekért. Ha azt kérdezi, mit olvasok szívesen, talán József Attilát, Pilinszky Jánost, Hamvas Bélát említeném az első helyen, ugyanakkor régóta valósággal rabja vagyok a kortárs költőknek. A fiatalokat, nagy örömömre, most már az interneten is lehet olvasni. Más korosztály, de nem tudom ismeri-e Hervay Gizellának a Zuhanások című verséből ezt a pár sort: 'Két napom van:// egyik szemed, meg a másik.' 


- A galériában körbe nézve is látszik, szereti az irodalmat, de a képek talán mégis a kedvencek.  
- Ezek nálam összefüggnek. Jelen pillanatban két helyen is - itt a galériában és az Újbuda Galériában - olyan kiállításom van, melyen Győrffy Ákos versei és Kovács-Gombos Dávid képei szerepelnek. De nézze csak! Ezt a képet itt a falon például a már említett Hervay Gizella Lódenkabát című versére Deim Pál (szentendrei festőművész - a szerk. ) alkotta. Persze, ha alaposan körbenéz, valóban látszik, hogy a képek a mindeneim, de ezeket nem tárgyként, hanem egyfajta szellemként szeretem. Egy emelettel feljebb, a lakásomban olyan képeket is láthat, amelyektől nem válnék meg - és nem az értékük miatt.  
  
- Ha képek, miért kortárs képek?  
- A kortárs művészetnek megvan az az izgalma, amely nekem személy szerint a hagyományosból hiányzik. Ez az élő kapcsolat. Ide bejön a művész, beszélgetünk. Mostanra kialakult egy széles kör - ahova írók, költők, képzőművészek tartoznak -, mely idejár. Valós, élő szellemi pezsgés ez. Más résztől úgy látom, hogy általában a kortárs művészet kezdi visszanyerni létjogosultságát. Elég ha említem a debreceni Modemet, itt Pesten a Ludwig Múzeumot. De képzelje, az is megtörténik, hogy amikor jövünk hazafelé a férjemmel, egyszer-egyszer azt látjuk: nyári estéken fagyis a kirakatüveg. Az emberek érdeklődnek, nézelődnek még akkor is, ha a mostani nehéz gazdasági helyzetben nem sokan vásárolnak.  
  
- Mi alapján választ alkotót? Megveszi a képeiket vagy bizományba adják?  
- Alapvetően mindegyik szerelem. Ha valakinek megragadnak a képei, addig járok utána, míg itt a falra nem akaszthatom a műveit. Fizetni nem fizetek értük, csak megpróbálom eladni. Az adott művész mond egy árat, én ráteszem a hasznomat, majd ha sikerül eladnom, az alkotó megkapja az általa mondott árat. Ez tiszta játék.  
  
- Hívatlanul is bekopogtatnak festők?  
- Persze, nem is kevesen. Pár napja járt itt egy édes kubai fiú a képeivel, de sajnos nem tudtam neki azt mondani, hogy beveszem a dolgait. A legnehezebb talán ezt kimondani, de nem mondhatok mást, ha tudom, így van.  
  
- Meg lehet ebből élni?  
- Nézze! A férjem egyetemi tanár, a gyerekeim már önálló felnőttek. A galériát a bevételből fenn tudom tartani, de családot már nem tartanék el belőle, de nem is kell. Ezért mondtam azt, hogy ez szerelem. Én nem szeretnék és nem is fogok sem ügyes másolatokat, sem színes csendéleteket árulni a bevétel miatt.  
  
- Miért esett a választása a XI. kerületre? (A Scheffer Galéria a Kosztolányi Dezső téren található) Itt nincsenek művész-kávézók, mozik vagy kiállítótermek.  
- Az idekerülésem oka egészen prózai: a XII. kerületben, a Sashegyen nőttem fel, ide mentem viszont férjhez. Való igaz, hogy jópár évtizeddel ezelőtt itt sokkal nagyobb, látványosabb kulturális élet zajlott, de téved, ha azt gondolja, hogy ez nem változik meg. Művészek hagyományosan kedvelt városrésze ez, csak ebben a háztömbben hét festő lakik, de sok író, zenész, filmes is ezt a környéket választja. Valami van benne.  
(…) 
  
K.D.  
  
(A felvételt Ágg Károly készítette) 


 


MŰVÉSZBŐL DOKTOR 

Kovács-Gombos Gábor festőművész 2009. május 25-én summa cum laude védte doktori értekezését a Magyar Képzőművészeti Egyetem Feszty Házában. A DLA fokozat (Doctor of Liberal Arts) feltétele egyetemi végzettség, nyelvvizsgák, „mestermű” és az elméleti értekezés. 

A disszertáció címe „Transzcendencia a művészetben mint az idea ’felragyogása’ az anyagban”. Témavezetője Dr. habil, DLA Tölg-Molnár Zoltán egyetemi tanár volt. 

A tudományos értekezés témája a transzcendencia és művészet. A szerző évtizedek óta foglalkozik a címben megfogalmazott problémakörrel egyrészt mint képzőművész, másrészt mint egyetemi tanár. A fogalmat leszűkíti az ars sacra zsidó-keresztény hagyományok szerinti felfogásra. Főképpen a filozófiából, teológiából és természetesen a társművészetekből nyert doktrinákat alkalmazza a képzőművészetre általában, majd választott specifikumára, a kortárs képzőművészetre. 

Teszi ezt úgy, hogy opponensei és bírálói javaslatára munkája eredményeként témájából egyetemi tankönyv lesz, így majd saját könyvéből oktathatja hallgatóit. 

Kovács-Gombos Gábor doktori tanulmányait összegző „mesterműve”, – a Fényküszöb címet viselő festménysorozat – volt a művész legutóbbi soproni tárlatának főszereplője.  

Ebből a sorozatból mutat be műveket a Scheffer Galéria. A kiállítás július-augusztus folyamán tekinthető meg.  

Velledits  
   


 



A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. 
tisztelettel meghívja Önt, kedves családját, barátait 

KOVÁCS-GOMBOS GÁBOR 
festőművész 

FÉNYKÜSZÖB című kiállításának megnyitójára 
2009. Június 20-án, szombaton 17 órára a soproni Festőterembe (Petőfi tér 8.) 

A kiállítást megnyitja : Beke Lászlóművészettörténész 
A kiállítás megtekinthető: 2009.július 12-ig, naponta 10-18 óráig 

A megnyitó fotói 
   



 


Kortárs művészeti kiállítás 
A SCHEFFER GALÉRIA Tisztelettel meghívja Önt 

Romvári Márton 
festőművész kiállítására 

Megnyitja: Kramer Tamás 
2009. Június 10-én (szerdán) 18 órakor 

A kiállítás megtekinthető a LEITNER+LEITNER KFT irodájában 2009. Június 11-től 2009. Szeptember 4-ig 

1027 BUDAPEST, KAPÁS U. 6-12. 
Viziváros Office Center B/IV 

A művész további képei megtekinthetők és megvásárolhatók a SCHEFFER GALÉRIÁBAN. 
 		  


 


,,Helyek" című kiállítás június 3-tól szeptember 3-ig 

A kiállítás Győrffy Ákos költő és Kovács-Gombos Dávid festő közös szellemi gyümölcse. Képek láthatók és versek olvashatók. A kiállított festmények megszületéséhez egy-egy Győrffy vers szolgált inspirációként. Nem versillusztrációkról van szó, hanem egyfajta szemlélődő, néma párbeszédről, versekben talált képekről, képekben talált gondolatokról. 

A költő, Nem mozdul c. kötetéből:

Lehet-e, hogy valaki inkább már táj. 
Hogy az érzelmek és gondolatok többé 
nem érzelmek és gondolatok benne, 
hanem egy ösvénynek, egy erdőrészletnek 
a képei, s ha feltennének neki egy kérdést, 
a legigazabb választ azzal adná, hogy 
elvinné a kérdezőt arra a helyre, rámutatna, 
semmit sem szólna, így válaszolna. 
(Táj)

A megnyitó fotói 

 




Május 29.  Gyermeknapi köszöntő Reich Károly mesefiguráival 

Jön a tavasz, megy a tél, 
barna medve üldögél, 
kibújás vagy bebújás? 
Ez a gondom, óriás! 

/ Weöres Sándor / 

Kiállítás rendező : Keszy-Harmath Eszter és Krisztina 
Meghívottak : Keszy-Harmath Sára és az Alsóhegyi óvoda ballagó évfolyama.


     
  


              		  


A megnyitó képei 




Matzon Ákos festőművész kiállítása  /  március 13-31. 

A VONAL és a GONDOLAT 

Két megfoghatatlan valami, mindkettő maga az irracionalitás. 

Sokunk fejében komplementerként, összefonodo, kérdéseket felvető, válaszokat indukálo fogalmakként működnek – ezáltal válnak múlo valosággá. 

Nem könnyű egyben csodálatos azon alkotoművészek heroikus igyekezete, akik e két irracionalitással bírkoznak; gondolataikat vonalakkal ábrázolják. 

Nos, ha ez a küzdelem sikeres, mindkét fogalom a MŰBEN , - egy időre legalábbis valosággá válhat. 

2009.02.27.                                 

Matzon Ákos 

 
 


Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós festőművészek kiállítása / 2008. október 17. 

Tisztelettel meghívjuk Önt, családját és barátait a Magyar Festészet Napja alkalmából megrendezésre kerülő Vojnich Erzsébet és Szücs Miklós festőművészek kiállításának megnyitójára, 

2008. október 17-én, pénteken, 14.30 órára a Scheffer Galériába. 

A kiállítást megnyitja: dr. Martos Gábor művészeti író. 
Megtekinthető: október 27-ig.		    


 


Breznay Pál kiállítás / 2007. november 23 - december 8-ig 

Breznay Pál újabb festményei 
A kiállítást Dr. Uhl Gabriella művészettörténész nyitja meg 

Megnyitó-Vernissage 

2007. november 23-án, péntek 16.00 h.(-19.30-ig jelen van a művész) 

A kiállítás megtekinthető 2007. november 23 - december 8-ig 
Nyitva tartás: H-P: 14h-18h-ig, SZ: 10h-13h-ig  

               
 

 

A Kapcsolat 

Az Újbuda Galéria és a Scheffer Galéria tisztelettel meghívja Önt 2007. november 9-én 14 órai kezdettel a Kerület Napja alkalmából A KAPCSOLAT XI. KERÜLET - XI MŰVÉSZ című kiállítás megnyitójára. 

Köszöntőt mond: Molnár Gyula polgármester 
A kiállítást megnyitja: Martos Gábor művészeti író 

Kiállító művészek: Bráda Tibor, Breznay András, Breznay József, Breznay Pál, Deim Pál, Fehér László, Kecskés András, Konok Tamás, Kovács-Gombos Gábor, Serényi H. Zsigmond, Szegedi Csaba 

  
Nyitva: 2007. november 9-től december 17-ig, munkanapokon 
Újbuda Galéria - Polgármesteri Hivatal, 1113 Budapest, Zsombolyai utca 5. 

   
 


Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját a Magyar Festészet Napja alkalmából rendezett 

"A VÁROS" 

Meghívott kortárs művészek tárlatára, 2007. október 19-én, 15.30 órára a Scheffer Galériába (Bp., XI. Kosztolányi Dezső tér 4.) 

Megnyitja: Dr. Martos Gábor művészeti író 

Kiállítók: Breznay András, Breznay József, Breznay Pál, Deim Pál, Fehér László, Kecskés András, Konok Tamás Kovács-Gombos Dávid, Kovács-Gombos Gábor, Serényi H. Zsigmond, Szegedi Csaba